KÖZPONTI SZÁMUNK +36 20 272 2382
AROMATERAPEUTA KERESŐ

IRÁNYZATOK

AROMATERÁPIÁS IRÁNYZATOK

Francia vagy angol aromaterápia?

Két nagyobb irányzatot ismerünk, az angol és a francia irányzatot. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy itt két szemléletmódról, a különböző lelki és fizikai állapotok más megközelítéséről beszélünk. Ez azt jelenti, hogy egyik sem jobb a másiknál, csupán az illóolajok hatóanyagainak szervezetbe való bejuttatásának különbségeiről szól. Ebből persze nemzetközi szinten óriási szakmai vita folyik, de először nézzük meg mi a különbség a kettő között. A cikk végén pedig röviden, rátérünk a szakmai vita okaira is.
Ahogy említettük tehát, alapvetően az alkalmazás módjában különbözik a két szemléletmód.

Az ún. ‘angol aromaterápiás irányzat’ a hangsúlyt a masszázsra fekteti, ahol az illóolajokat úgynevezett bázis olajokban használja a masszázshoz. A bázis olajok általában hidegen sajtolt növényi olajok. Ennek a személetnek nagy hagyománya van az ajurvédában és más keleti gyógyításokban is.

Az illóolajok körülbelül 2-5%-ban vannak jelen a készítményekben. Az egyes panaszoknak megfelelően alkalmazzák őket. Tudnunk kell, hogy az illóolajok szerves vegyületeinek molekulamérete általában fele akkora, mint a bőr barrierjének áteresztő képessége. Így az illóolajok könnyedén bejutnak a bőr mélyebb rétegeibe és onnan a kapillárisokon keresztül a véráramba.

Az angol irányzat képviselői a masszázsra, a relaxációra figyelnek. Az illóolajokat ritkán – leginkább nem – használják hígítatlanul a bőrön és nem veszik be szájon át.

A ‘francia aromaterápia’ inkább az illóolajok kémiai összetevői által meghatározott gyógyító hatását veszi figyelembe. Nagy hangsúlyt fektet a terápiás felhasználásra, a kúrákra, a megelőzésre és a gyógyításra. Az aromaterápia névadója, Gattefossé felfedezése óta rengeteg kutatás indult és számuk egyre nő. Az aromaterápia Franciaországban a klinikai gyakorlatban is normál eljárásnak számít. Németországban is hasonló módon használják az illóolajokat és itt többnyire orvosok válhatnak aromaterapeutává, aki nem orvos, illóolaj szakértő lehet.
René Maurice Gattefossé

By RMG © Gattefossé (Archives Gattefossé) [GFDL (http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html) or CC BY 3.0 (http://creativecommons.org/licenses/by/3.0)], via Wikimedia Commons

Az olfactorikus út, mint az illóolajok egyik leghatékonyabb bejuttatási módja természetesen mindegyik irányzat sajátja, hiszen az ember mindig is vonzódott az illatokhoz. Szagolgatni sokan szeretünk. Egy igazán briliáns szinergikus illóolaj keverék képes orrunknál fogva vezetni, gyógyítani minket.

Min alapul a nemzetközi vita?
Ahogy megindultak a illóolaj kutatások, úgy változtak néhány európai országban a jogszabályok is. Ezért alakította ki Margeurite Maury, egy francia mikrobiológus Angliában az angol irányzatot, melyből kihagyta az illóolajok belsőleges fogyasztásának protokolljait.
A belsőleges használattal kapcsolatos kételyek alapja az, hogy a hozzá nem értő számára nincs sok különbség a boltban kapható illóolajok és terápiára alkalmas társaik között. A laikus csak azt érzékeli, hogy mekkora különbség van az árban, de a belső tartalmat már sajnos nem tudja ellenőrizni.

Másik oldala pedig a „gyógyító iparban” ténykedő lobbik ellentevékenysége.
Ugyanis a belsőleges fogyasztásnak van alapja, hiszen az elmúlt évtizedek klinikai kutatásai is alátámasztják, hogy az illóolajok hihetetlen gyógyító erővel bírnak. (így már érthető, hogy milyen lobbi érdekekkel ütközik az illóolajok használata.)
Azonban…! És itt a gond…
1. a kereskedelmi forgalomban található legtöbb illóolaj a minőségi kritériumok miatt alkalmatlan az ilyen munkára és,
2. igen komoly ismeretek szükségesek ahhoz, hogy valaki kúraszerűen is használja őket belsőlegesen.

A szakma azon része is, akik nem zárkóznak el az illóolajok belsőleges használatától, csak minőségileg ellenőrizhető illóolajokat javasolnak használni, aromaterapeuta által megadott protokoll és felügyelet mellett.

A két nagy irányzatot később több más szemléletmód is követte, melyek a fenti irányzatokat ötvözik. Egyesületünk a holisztikus szemléletmódot képviseli, mely megadja számunkra a nyitottság lehetőségét más irányzatok felé, hiszen, mint fent is említettük, egyik sem jobb vagy rosszabb, csupán más megközelítés.