KÖZPONTI SZÁMUNK +36 20 272 2382
AROMATERAPEUTA KERESŐ

ALAPSZABÁLYZAT

AME ALAPSZABÁLYZAT

AROMATERAPEUTÁK MAGYARORSZÁGI EGYESÜLETE

ALAPSZABÁLY 

Alulírott személyek az alább feltüntetett helyen és napon gyűlést tartottak az Aromaterapeuták Magyarországi Egyesülete elnevezésű civil szervezet létrehozása tárgyában, és egyező akaratnyilatkozattal elfogadták az egyesület alapszabályát.

Az alapítók által elfogadott alapszabály a következő.

1. Az Egyesület neve, székhelye, működési területe és elektronikus levélcíme

1.1. Az Egyesület neve: Aromaterapeuták Magyarországi Egyesülete (AME) angol nyelven Association of Hungarian Aromatherapists (AHA)

1.2. Az Egyesület székhelye: 1034 Budapest, San Marco u. 49. 2.1.

1.3. Az Egyesület működési területe: Magyarország

1.4. Az Egyesület elektronikus levélcíme: info.amegyesulet@gmail.com

2. Az Egyesület célja

Az Aromaterapeuták Magyarországi Egyesületének – továbbiakban Egyesület – célja, hogy mind a nagyközönséget, mind az aromaterápiával foglalkozó szakembereket megismertesse az aromaterápiák természetével és sajátosságaival, annak egészségügyi, gyógyászati hatásaival, szakszerű, hatékony és biztonságos használatával.

3. Az Egyesületet tevékenységei

Az Egyesület a 2. pontban meghatározott célja elérése érdekében a következő tevékenységeket látja el:
a.) különböző képzések tartása útján a nagyközönség megismertetése a valódi és holisztikus szemléletű aromaterápiákkal;
b.) a különböző szakterületeken dolgozó szakemberek – beleértve az aromaterápiával foglalkozók, egészségügyi szakemberek vagy az egészséges élettel foglalkozó, azt előmozdító vagy promótáló magánszemélyek, cégek vagy társadalmi szervezetek, természetgyógyászok, masszőrök stb. – tájékoztatása az aromaterápia területén folytatott hazai és nemzetközi kutatásokról és azok eredményeiről;
c.) az aromaterápia oktatási rendszerbe történő integrálásának előmozdítása;
d.) (anyagi lehetőségeihez mérten) szakmai-, oktatási-, kutatási-, és kísérleti-fejlesztési- tevékenység kifejtése, valamint kulturális-, ismeretterjesztő-, turisztikai- és egyéb kapcsolódó rendezvények szervezése, az Egyesület tagjainak és támogatóinak szakmai fejlődésének biztosítása, szakma nyelvtudása fejlesztése és a gyakorlás lehetőségének biztosítása;
e.) az aromaterápiával foglalkozó nemzetközi szervezetekkel történő szakmai együttműködés és kapcsolattartás elősegítése, a magyar gyakorlat Európai Unió gyakorlatához való igazítás, a magyar szakemberek nemzetközi szinten történő megismertetése, elismertetése, szakmai hírnevünk kialakítása, illetve megőrzése, a magyar kutatások eredményeinek népszerűsítése;
f.) a tagsággal, az érdeklődőkkel és általában a nagyközönséggel az autentikus, hamisítatlan és terápiás célra használt alapanyagok megismertetése, a minőség fontosságának kommunikációja;
g.) szakmai-, erkölcsi és (lehetőségeihez mérten) anyagi támogatás (pl. esettanulmányok kidolgozásának támogatása) nyújtása az Egyesület tagjainak, illetve támogatóinak minden olyan tevékenységhez, amely az alapszabályban meghatározott célok elérését szolgálják, reklám- és propaganda tevékenység-, illetve az ehhez kapcsolódó információs-, sajtó, és egyéb tevékenység folytatása;
h.) javaslatokkal, tanácsokkal, szakmai ajánlásokkal, szakkönyvek, jegyzetek és egyéb kiadványok szerkesztésével és kiadásával stb. az a–e.) pontokban meghatározott tevékenységek eredményes megvalósításának elősegítése;
i.) az Egyesület tagjai és támogatói számára a kulturált egyesületi élet folytatásához szükséges feltételek biztosítása.

4. Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzáhárulások értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje

4.1. Az alapító tagok vállalják, hogy az Egyesület részére személyenként 6000 Ft, azaz hatezer Forint vagyoni hozzájárulást nyújtanak.

4.2. A vagyoni hozzájárulást az Egyesület nevére nyitott számlára kell befizetni vagy átutalni.

4.3. A vagyoni hozzájárulás nyújtását a jelen alapító okirat elfogadásától számított 15 napon belül kell teljesíteni.

5. Az Egyesület első vezető tisztségviselői

5.1. Az Egyesület elnöke

Név: Hollódi Gergely Jenő
Lakóhely: 1034 Budapest, San Marco utca 49. 2. em 1 a.

5.2. Az Egyesület titkára

Név: Hajduné Molnár Katalin
Lakóhely: 1165 Budapest, Baross Gábor utca 44.

5.3. Az Egyesület gazdasági vezetője

Név: Dr. Kökényné Környei Réka
Lakóhely: 1114 Budapest, Szabolcska Mihály utca 1. 4. em 4 a.

6. A nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési kérelem benyújtása

6.1. A nyilvántartásba-vételi kérelem, illetve a változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke köteles.

6.2. A nyilvántartásba-vételi kérelem, illetve a változásbejegyzési kérelem az Egyesület elnökének akadályoztatása esetén az Egyesület titkára vagy gazdasági vezetője nyújtja be.

7. Az Egyesület tagsága

7.1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület alapszabályát elfogadja, foglalkozásában jogerősen nem eltiltott, büntetőeljárás ellene nem folyik és a felvételi kérelmemben megjelölt tagsági kategória feltételeinek megfelel.

7.2. Az Egyesület tagságát a következő kategóriákban határozza meg: rendes (szakmai) tag, tiszteletbeli tag, pártoló tag.

8. Az Egyesület szakmai (rendes) tagságának feltétele és szakmai (rendes) jogai

8.1. A szervezet szakmai céljait megtartandó a szakmai tagság feltétele, hogy a jelentkező 1. rendelkezzen megfelelő egészségügyi / természetgyógyászi végzettséggel. Ilyen képzettségnek számít (egyéni elbírás alapján nem kizáró feltétel) a minimum középfokú egészségügyi és / vagy természetgyógyászati végzettség mint pl. gyógymasszőr, nővér, ápoló, fitoterapeuta, kineziológus, kozmetikus pszichológus, pszichiáter, akupunktőr, orvos, homeopata stb. 2. azon személy, aki legalább 40 óra terjedelmű aromaterápiás képzettséget igazol okirattal, amelyet az Egyesület által kidolgozott és erre vonatkozó irányelveknek megfelelő hazai vagy külföldi szervezeteknél szerzett meg és dokumentálni tud, valamint egyéni elbiralás alapján. Az elbírálást a mindenkori elnökségi tagok végzik.

8.2. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. A közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik. Az Egyesület tevékenységéve, illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.

8.3. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható.

8.4. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület döntéshozó szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek.

8.5. A szakmai (rendes) tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

8.6. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja szerepelhet az egyesület honlapján az online elérhető terapeuták szaknévsorában.

8.7. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja jogosult egyesületi tagként de nem annak nevében saját tevékenységét bemutatni és reklámozni az Egyesület adatbázisának igénybevételével szakmai eszmecserét és kapcsolatfelvételt, valamint közvetlen üzletszerzést bonyolítani.

8.8. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja jogosult az Egyesület Internet oldalán, hírleveleiben – külön térítés ellenében – cégét, tevékenységét reklámozni.

8.9. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja jogosult az Egyesület által szervezett rendezvényeken és az Egyesület által kiadott kiadványokban elsőbbséggel és kedvezményes térítés ellenében termékével, szolgáltatásával megjelenni.

8.10. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja jogosult egyéb, az Egyesület által kínált termékek, szakmai kiadványok kedvezményes megvásárlására.

8.11. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja jogosult szakmai tagsági oklevélre.

8.12. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja jogosult az AME évente több alkalommal megjelenő szakmai kiadványára.

8.13. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

9. Az Egyesület szakmai (rendes) tagjának kötelezettségei

9.1. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja köteles aktívan részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában.

9.2. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja köteles megfizetni az elnökség által javasolt és a Közgyűlés által megszavazott / évente felülvizsgált szakmai tagsági díjat.

9.3. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja köteles megtartani, illetve teljesíteni közgyűlés határozataiban foglaltakat.

9.4. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.

9.5. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja köteles az Egyesületben végzett munkájával és saját tevékenységben támogatni az aromaterápia nagyközönség irányába történő megismertetését, népszerűsítését és elfogadtatását.

9.6. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja köteles az Egyesületnek évente legalább 10 órányi közösségi szolgálatot végezni.

9.7. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja abban az esetben, ha tevékenységét hivatalosan és megélhetésszerűen végzi (és amennyiben törvényileg is kötelezett rá) köteles a rá vonatkozó szakmai felelősségbiztosítással rendelkezzen, amelyet éves tagságának lejártakor a megújítás során ismét dokumentálnia kell az Egyesület felé.

9.8. Az Egyesület szakmai (rendes) tagja köteles az adatvédelmi törvénynek megfelelően az Egyesület által fenntartott szaknévsorba (továbbiakban adatbázis) valós adatokat közölni, és azokért a felelősséget teljes mértékben vállalni, a nyilvántartott adataiban beállt változásokról az Egyesületet 30 napon belül értesíteni.

9.9. A szakmai (rendes) tag köteles elfogadni, betartani az Etikai Kódex rendelkezéseit és annak szellemét tiszteletben tartva tevékenykedni.

10. Az Egyesület pártoló tagságának jogai

10.1. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

10.2. Az Egyesület pártoló tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait.

10.3. Az Egyesület pártoló tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs.

10.4. Az Egyesület pártoló tagja jogosult az Egyesület internetes oldalán, hírleveleiben – külön térítés ellenében – cégét, tevékenységét reklámozni az alapszabályban rögzített célokkal összeegyeztethető módon.

10.5. Az Egyesület pártoló tagja jogosult az Egyesület által szervezett rendezvényeken és az Egyesület által kiadott kiadványokban kedvezményes térítés ellenében termékével, szolgáltatásával megjelenni.

10.6. Az Egyesület pártoló tagja jogosult egyéb, az Egyesület által kínált termékek, szakmai kiadványok kedvezményes megvásárlására.

10.7. Az Egyesület pártoló tagja jogosult pártoló tagsági oklevélre.

10.8. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

11. Az Egyesület pártoló tagjának kötelezettségei

11.1. Az Egyesület pártoló tagja vagyoni hozzájárulásával támogatja az Egyesületet, tagsági díj fizetésre nem köteles.

11.2. Az Egyesület pártoló tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.

11.3. Az Egyesület pártoló tagja köteles az adatvédelmi törvénynek megfelelően az Egyesület által fenntartott szaknévsorba (továbbiakban adatbázis) valós adatokat közölni, és azokért a felelősséget teljes mértékben vállalni, a nyilvántartott adataiban beállt változásokról az Egyesületet 30 napon belül értesíteni.

12. Az Egyesület tiszteletbeli tagsága

12.1. Tiszteletbeli tag lehet az a hazai vagy külföldi természetes személy, aki az aromaterápia ügyét szakmai tudásának, tapasztalatának és gyakorlatának megfelelően hazai és nemzetközi szinten egyaránt kiemelkedően képviseli és személye köztiszteletben áll és büntetlen előéletű.

12.2. A tiszteletbeli tagságot az Elnökség ajánlja fel. A felajánlás elfogadását követően a tiszteletbeli tagnak, ünnepélyes külsőségek mellett – díszoklevél kerül átadásra. A tiszteletbeli tagra nem vonatkoznak a pártoló (üzleti), és szakmai tag jogai és kötelezettségei.

12.3. A tiszteletbeli tag kötelezettségei: Az Egyesület tiszteletbeli tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.

13. A tagsági jogviszony keletkezése

13.1. Az egyesületi rendes és pártoló tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.

13.2. Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az alapszabály 11. pontjának 1. alpontjában foglalt kötelezettségeket.

13.3. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani.

13.4. A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az elnökség határoz.

13.5. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

14. A tagsági jogviszony megszűnése

14.1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

14.2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

15. A tagsági jogviszony feltétele és felmondása

15.1. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában;

a) elfogadja az Egyesület céljait,
b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát,
c) a rendes tag vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
d) az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.

15.2. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt.

16. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai

16.1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.

16.2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök, a titkár vagy a gazdasági vezető javaslatára a közgyűlés rendeli el.

16.3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy titkára vagy a gazdasági vezető, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

16.4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

16.5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy az titkára vagy a gazdasági vezetője köteles(ek) összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.

16.6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

16.7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott, illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.

16.8. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően – figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.

16.9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

16.10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

17. A tag kizárása

17.1. A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

17.2. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az titkára vagy a gazdasági vezető terjeszti(k) a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozat hozatalra az alapszabály 12. pontjában foglaltak az irányadóak.

17.3. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

17.4. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

18. A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre

18.1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik (Ptk. 3:73. § (1) bekezdés).

18.2. A közgyűlés nem nyilvános (Ptk. 3:73. § (2) bekezdés).

18.3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről
szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.

19. A közgyűlés határozathozatala

19.1. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

19.2. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

19.3. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

20. A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai

20.1. A közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén az titkára vagy a vezetője – írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

20.2. A meghívónak tartalmaznia kell

a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.

20.3. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlést az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra kell kitűzni. A megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlésre vonatkozó időpontot a közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell.

20.4. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

20.5. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.
20.6. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

20.7. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

20.8. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az titkára vagy a gazdasági vezetője vezeti.

20.9. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok, illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

20.10. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több, mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

20.11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20.12. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezet elnök szóban kihirdeti.

20.13. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt, illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.

20.14. Az egyesület tagja szavazati jogát személyesen, tanuk által aláírt, egyesületi meghatalmazás formanyomtatványon, távszavazással vagy elektronikus hírközlő eszközökön keresztül is gyakorolhatja.

A tag szavazati jogának elektronikus hírközlő eszközön keresztül történő gyakorolásához alkalmazható elektronikus hírközlő eszköznek minősül a telefon, a Skype, a Viber, A Facetime és hasonló számítógépes programok. Bármely megjelölt eszköz használatánál akkor szabályos a személyesen nem résztvevő tag szavazati jogának gyakorlása, ha, a telefon vagy Skype, stb. kihangosításával/videovevő bekapcsolásával a levezető elnök és a jegyzőkönyv hitelesítők azonosítani tudják a távol lévő tagot és az ülés/közgyűlés során vele folyamatos elérhetőség biztosított. A tagok úgy rendelkeznek, hogy ülés tartása nélkül is – e-mailben, nyomtatott és postai úton eljuttatott, valamint aláírását tartalmazó szavazólapon vagy a későbbiekben az Egyesület honlapjának kizárólag a szakmai tagság részére elérhető, tehát nem nyilvános felületén – határozhatnak a Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. Bármely kérdésben lehetőség van a távszavazás elrendelésére is. Ez esetben a határozat tervezetet az Elnöknek az Egyesület minden tagjával e-mail útján közölni kell, a vezetőség részére megadott, vagy utóbb írásban módosított e-mail címre történő megküldéssel, akiknek a küldést követő 15 napon belül, írásban, az Egyesület e-mail elérhetőségére megküldve kell nyilatkozniuk a határozat elfogadásáról vagy elutasításáról. A tag által megadott e-mail címről vagy weboldal saját belső felületéről csak 1 szavazat adható le, ha több szavazat kerül beküldésre, akkor az első az érvényes. A szavazásra nyitva álló határidő leteltét követő 5 munkanapon belül az Elnök összesíti a leadott szavazatokat, akként, hogy megállapítja a szavazásra jogosultak számát, valamint a határozati javaslatra „igen” szavazatot leadók számát („továbbiakban összesítő jegyzőkönyv”). Amennyiben ezen számítás alapján az egyszerű többség, avagy – amennyiben az adott kérdésben a jelen Alapszabály minősített többséget ír elő – az előírt mértékű minősített többség megállapítható, úgy az Elnök arról értesíti a tagokat, hogy a határozat meghozatalra került (továbbiakban: „meghozott határozat”); ellenkező esetben arról, hogy a határozat nem került meghozatalra (továbbiakban: „elutasított határozat”). A határozat megszületésének időpontja: az Elnök általi – a fentiek szerinti – összesítés időpontja. A határozat meghozataláról vagy elutasításáról az Elnök 8 napon belül köteles a tagoknak írásbeli tájékoztatást küldeni, feltüntetve benne az elfogadott vagy elutasított határozat tartalmát, valamint a határozat meghozatalának időpontját. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról szóló írásbeli tájékoztatás történhet tértivevénnyel feladott levélben (postai úton), továbbá elektronikus levél útján is oly módon, hogy a tag a levelezőrendszerén keresztüli olvasási igazolás, vagy válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a tájékoztatást átvette. Az e-mail útján a tagok részére kiküldött határozat-tervezet kézhezvételét követő 3 napon belül bármely tag jogosult a közgyűlési ülés összehívását kérni, amelynek az Elnökség köteles eleget tenni, és a közgyűlési ülés összehívása iránt 8 napon belül intézkedni. Ez esetben az elrendelt távszavazás helyett az adott kérdést a közgyűlési ülés napirendjére kell tűzni, és arról a közgyűlési ülésen szavazni.

21. A közgyűlés összehívásának kötelezettsége

21.1. Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az titkára vagy a gazdasági vezetője köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

21.2. Az 1. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

22. Határozathozatal ülés tartása nélkül

22.1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a szakmai (rendes) tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A szakmai (rendes) tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.

22.2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

22.3. Ha bármely szakmai (rendes) tag az ülés megtartását kívánja, a döntéshozó szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.

22.4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi szakmai (rendes) tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a szakmai (rendes) tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

23. Az Elnökség

23.1. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség elnökét és további tagjait a közgyűlés választja meg. Az elnökség tagjai: az elnök, a titkár és a gazdasági vezető.

23.2. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az Elnökségi tag akadályoztatása esetén (betegség stb.) tanúk által aláírt meghatalmazás útján a beszámolót más is megtarthatja a közgyűlésen, vagy az Elnökségi ülésen online is részt vehet (pl. telefon, Skype).

23.3. Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

23.4. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított kettő év időtartama szól.

23.5. A vezető tisztségviselőket az Egyesület szakmai (rendes) tagjai közül kell megválasztani.

23.6. Az elnökség határozatképes, ha az ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több, mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

24. Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és az elnökségre vonatkozó egyéb szabályok

24.1. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

24.2. Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés határozatképességére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabály 16. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok illetve az érdekelt személyek részére.

25. Az ügyvezetés ellátása

25.1. Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.

25.2. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai

26. Az Egyesület ügyvezetése

26.1. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult.

26.2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

26.3. Az Egyesület első vezető tisztségviselőit az Egyesület létesítő okiratában (alapszabályában) kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

27. A tagokra, vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok

27.1. A határozat meghozatala során nem szavazhat az a tag,

– akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
– akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
– aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
– akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
– aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
– aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

27.2. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

27.3. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

27.4. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

27.5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

27.6. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

27.7. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

28. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség

A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.

A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha e a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

29. A vezető tisztségviselő felelőssége

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

30. Az Egyesület képviselete és jegyzése

30.1. Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő (elnök) látja el.

30.2. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

30.3. Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez a vezető tisztségviselő önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint.

31. A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése

31.1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

31.2. Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

31.3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

31.4. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

32. Az Egyesület tagjainak jegyzéke

32.1. Az Egyesület elnöksége, illetve ügyvezetése az Egyesület szakmai (rendes), pártoló és tiszteletbeli tagjainak nevét, lakóhelyét és elektronikus levelezési címét tagjegyzékben tartja nyilván. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.

32.2. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni.

32.3. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

33. Záró rendelkezés

Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.), a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadók.

Ezt az alapszabályt az alulírott alapító tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyező alapítói nyilatkozatukat az alulírott helyen és napon aláírták.

Kelt: Budapesten, 2017. március 9. napján